2003-ban építettem egy nyaralót a szomszédos üdülőfaluban.
Az első két tél előtt 2-3 napot töltöttem az épület víztelenítésével, az 5 hónapos használaton kívüli felkészítéssel.
A hideg téli napokon izgultunk, hogy nehogy szétfaggyon az új vízvezeték, tönkretéve a kemény munkával felépített nyaralónkat.
Tavasszal kellemetlen élményben volt részünk. Szerencsére a vízvezetékek nem fagytak szét (szakszerű volt a víztelenítés), de kellemetlen áporodott szag volt bent, mely csak május végére, június elejére szűnt meg két-három hónap intenzív szellőztetés hatására. Néhány ruhadarabot és ágyneműt ki kellett dobnunk, mert menthetetlenül tönkre mentek a bedohosodott épületben.
Építészként és tűzoltóként sokat gondolkoztam azon, hogy miként lehetne egy olyan rendszert kiépíteni mely biztosítja a temperált (legalább +5 C) hőmérsékletet, a folyamatos szellőztetést és üzembiztos, nem okozhat tüzet, nem romlik el.
Szétnéztem a többi faluszéli nyaralóban, ki mivel oldja meg a fagymentesítést és szellőztetést.
- Finn barátaimnál a klíma volt a legkézenfekvőbb, de legdrágább megoldás. Józsi a helyi megbízott pedig hetente szellőztetett.
- A kereskedő ismerősöm a gyújtólángon hagyott konvektorra esküdött. Tavasszal meg szidta a magas gázárakat.
- Az építőanyag kereskedő srác a háza tetjére épített napkollektort, 1-2 millióért.
- Tibi bácsiék hazacipelték az ágyneműt.
- Elek barátomék kimentek és begyújtottak a kandallóba hetente, kéthetente.
Mindegyik megoldásnak voltak előnyei, de hátrányai is:
- drága a villany 
- sokba van a gáz 
- magas volt a beruházási költség 
- sokba került az utazgatás 
- és sorolhatnám ...... 
Sokat gondolkoztam és keresgéltem. A végén a neten találtam egy megoldást:
A légfűtő panel! 
A forgalomba lévő külömböző panelek hasonló elven működnek, más-más hatékonysággal.
Az áruk is nagy szórást mutat.
Van sufnitunigolt hulladékból, és van profi csillagászati összegért.
Épületfizikai ismereteimet elővéve átdolgoztam a meglévő paneleket és sikerült egy olcsó, de hatékony panelt építenem. 
2005 telén szereltem fel mindössze 1 órás munkával az informatikus kollégámmal.
Elkezdtük a tesztelést azonnal.
- Kint 0 C volt, a panel +30 C fokos levegőt fújt be az épületbe ......
- Az udvaron -12 C fokban egy lavorba szedtünk havat, majd a nappaliba beraktunk. 1 nap múlva a lavorban +5 C fokos víz volt .....
- 2007-ben minden második vízóra szétfagyott az utcában a -20 C fokos éjszakai hidegben. A nyaralóban +5 C fok volt a legalacsonyabb hőmérséklet ......
- Az épületen belül a levegő nedvességtartalma lecsökkent, megszűnt a dohos szag!
- 2008 tavaszán a német szomszédok érdeklődtek a légfűtő panelem után. Nekik egy precíz, megbízhatóan működő, alacsony költséggel üzemelő megoldás kellett.
- 2009 őszén szereltük fel nekik is a paneleket a 72 m2-es nyaralójukra. Elámultak. Tavasszal szereljük a másik házukra is a paneleket.
A nyaralómra felszerelt panel
2005 óta mindenféle szerkezeti karbantartás és szerelés nélkül üzemel.
Szűrt, száraz, tiszta és meleg levegőt fúj be. Az üzemeltetési költsége mindössze a por letörlésére hasznát portörlő kendőre korlátozódik. Ha mégis javítani kellene, az néhány perc alatt, minimális költséggel megoldható lenne. Ha lenne rá szükség ......

Ma (2009.dec.20) ismét teszteltem. Kevés napsütés mellett kint -10 fok, bent +4 fok volt.
Amennyiben szeretne bővebb információt a gazdaságos légfűtésről, vagy a saját tapasztalatomra kíváncsi, az alábbi módon érhet el.
Cséti Attila építészmérnök
tel.: 30-9792185
emil: csetiattila@t-email.hu
Ha komolyan érdeklődik, személyesen is be tudom mutatni a már működő fűtőpaneleket.